Elérhetőségek

Önkormányzat Perenye

9722 Perenye,
Béke utca 34,
Telefon: +3694511843

Településünk / Települési Értéktár

Települési Értéktár

Települési Értéktár

Perenyei  helyi értékek

PERENYE, 2015. augusztus 25. –

 

Az épített örökség kincsei perenye területén

 

  1. Szent Ágota-templom: késő barokk stílusban épült 1761–1768 között.

„Szent Ágota – a vasművesek védőszentje”

Kiemelt értékei:

  • Maga a Védőszent, Ágota kapitális szűz és vértanú (†251, ünnepe: február 5.): a történelmi Magyarország, a mai Kárpát-medence területén Perenyében található az egyetlen templom, amelynek a középkor óta megszakítás nélkül Ágota a patrónusa. Szent Ágota a vassal foglalkozóknak is a védőszentje. A régészeti leletek szerint Perenye közelében vasérclelőhely (lásd: vasas ízű víz a faluban, Vas megye neve) működött a középkorban. A védőszent a helybéliek ősi foglalkozásának egyik bizonyítéka.
  • Szent Ágota életéről Magyarország területén a perenyei templomban található az egyetlen falképciklus: Steffek Albin (1893–1967) festőművész készítette narratív secco (száraz felületre felvitt) technikával 1948-ban. Négy jelenetet ábrázol: 1.) Quintianus cataniai helytartó kihallgatja Ágotát; 2.) a börtönben Szent Péter apostol meggyógyítja Ágota sebeit; 3.) Ágota sírbatétele; 4.) a cataniai lakosok az Ágota sírjáról elhozott fátyollal 252-ben megállítják az Etna lávafolyamát.
  • Rokokó Szűz Mária-szobor a mellékoltáron a 18. századból.
  • Szent Ágota-főoltárkép: Georg Hanftmann műhelyéből, a bajorországi Giebelstadtból, készült 1863-ban. 
  • A Tűzoltó Egyesület zászlója (1923)
  • Az Ifjúsági Egyesület zászlója (1925) Szent Ágota alakjával.
  • A Szent Margit Leánykör zászlója (1926)
  • Monstancia, cibórium
  • Régi miseruhák

 

  1. Nepomuki Szent János-kápolna:

a Kercselics család felajánlásaként épült 1800–1806 között. A vasi népi építészet sajátos, kiemelkedő példája.

„A Vasi Múzeumfalu faluközpontjának egyik közösségi építménye az 1800-ban állíttatott perenyei, későbarokk Nepomuki Szent János kápolna másolata, amelyet elsősorban a nardai plébániatemplom régi tárgyaival rendeztünk be. Agilis Kercselics János és felesége, Hofer Erzsébet az általuk építtetett kápolna fenntartására alapítványt tett. A tornyocskájában a skanzenbeli építés emlékét is megörökítő, Őrbottyánban öntött harangocska függ.”

Forrás: http://www.vasimuzeumfalu.hu/hu/bemutatkozas

 

  1. Szakrális kisemlékek Perenye belterületén:
  • Feszület a falu bejáratánál Gencsapáti felől, 1863-ból.
  • Temetőkereszt: a község egyik legrégebbi műemléke. - 1836
  • Korelakereszt: az 1849-es korelajárvány áldozatainak sírkeresztjéből öntötték, ma a temetőbe vezető út bejáratánál látható. Ez az utolsó megmentett kőkereszt, ami egykor a kolera áldozatául esett perenyei fejfája volt!
  • A templom előtti kereszt a 2011-es templomalapítási jubileum emléktáblájával. Ez utóbbi a perenyei születésű Bujtás László szobrászművész alkotása.
  • Fogadalmi kereszt a Koplaló felé, állíttatta Hodics Attila gazdálkodó 1994-ben.
  • Hősi emlékmű
  • Avar kori halomsírok (tematikus túraútvonal térképen jelölve).

 


„Éneklő perenye

 

Énekes örökségünk bizonyítékai:

 

1. Kéziratban és 1950 előtti nyomtatványokban fennmaradt örökség

  1. Perenyei kéziratos énekeskönyv (1855–): 522 oldalt számláló kézirat, amely egyházi népénekeket tartalmaz. A búcsúvezető előénekesek másolták, nemzedékről nemzedékre örökítették át a perenyei vallásgyakorlat legjellemzőbb énekeivel. Az első bejegyzés 1855-ből származik. Tartalma: Szűz Mária- és Szent Vendel-énekek, halotti zsolozsma másolata, halottas énekek.

 

  1. Szekszer Istvánné Énekes Könyve (1978–1979): Szekszer Istvánné előénekes kéziratos füzete. Tartalma: Mária- és halottas énekek. A 7. oldalon található a néphagyományban ma már igen ritka, esőért könyörgő ének szövege is (Mária, nemzetünk Vezércsillaga…), ennek dallama a szóbeli tradícióból ismert.

 

  1. Bejczi Józsefné Hittaller Anna előénekes asszony kéziratai (1989–) sok népének és népdal perenyei szövegváltozatát őrzik. A legnagyobb része a halottvirrasztóban (a verasztóban, énekeinek kezdősorát lásd alább) az elhunyt nevében, egyes szám első személyben énekelt, régi minták alapján Bejczi Józsefné által írt búcsúz(tat)ó költemények

 

  1. Magyar és német nyelvű aprónyomtatványok, 1800–1920 között kiadott vallásos ponyvák; helyben használt nyomtatott énekeskönyvek gyűjteménye a volt Plébániahivatal épületében.

 

2. Kiadványok Perenye szellemi értékeiből

 

1. Ecclesia Agathæ. A 250 esztendős perenyei templom tanulmánykötete és népének hanglemezei.

Szerk. Medgyesy S. Norbert. Magyar Napló, Bp. 2011. (520 p.) CD- és DVD-melléklettel! ISBN 978-963-9961-48-7,

2. kiadás: Magyar Napló, Bp. 2012. 520 p. CD- és DVD-melléklettel ISBN 978-963-9961-53-1

 

2. A karácsonyi ünnepkör énekei Perenye hagyománya szerint (Éneklő Perenye 1.)

Szerk. Medgyesy S. Norbert. Kiadja a Perenyei Római Katolikus Egyházközség, Perenye, 2008. (135 p.)  ISBN 978-963-88171-0-5

 

3. A nagyböjti időszak énekei Perenye hagyománya szerint (Éneklő Perenye 2.)

Szerk. Medgyesy S. Norbert. Kiadja a Perenyei Római Katolikus Egyházközség, Perenye, 2011. (147 p.)

            ISSN 2061-6996; ISBN 978-963-88171-2-9

 

4. A húsvéti időszak énekei Perenye hagyománya szerint (Éneklő Perenye 3.)

            Szerk. Medgyesy S. Norbert. Kiadja a Perenyei Római Katolikus Egyházközség, Perenye, 2011. (141 p.)

            ISSN 2061-6996; ISBN 978-963-88171-3-6

 

5. Szent Vendel és Nepomuki Szent János tisztelete Perenyében (Éneklő Perenye 4.)

Szerk. Medgyesy S. Norbert. Kiadja a Perenyei Római Katolikus Egyházközség, Perenye, 2013. (42 p.)

            ISSN 2061-6996; ISBN 978-963-88171

 

3. A szellemi örökség szakrális és profán kincsei perenyében

 

       A szellemi kincsek között felsorolt alábbi tételek fellelhetők:

  • nyomtatva: kottával együtt a fent sorolt könyves kiadványokban;
  • hangzó kiadványként hallhatók az Ecclesia Agathæ-kötet CD- és DVD-lemezén;
  • archiválva digitalizált formában megtalálhatók Budapesten, az MTA BTK Zenetudományi Intézet Népzenei Archívumában, jelzete: LSZ 6917–6920, 6933.

 

  1. Népszokások, jeles napok dalai középkori és 16–18. szövegekkel, dallamokkal és dramatikus játékokkal:
  1. Palázulás (lucázás) december 13-án.
  2. Betlehemes játék: a vasi battaliázás és buktériázás játéktípus példája, két hosszú ütempáros dallal: 1.) Mélyen elaludtunk az erdőbe…; 2.) Örvendetes, szerencsés éjszaka… Négy szereplője van: Angyal, Öreg pásztor, Első pásztor, Második pásztor. Tizenéves fiúk járják ma is házról házra december 15–23. között.
  3. Karácsonyi éneklés (rekordáció, mendikálás) az ablakok alatt karácsonyi énekekkel:
    1. Csordapásztorok…
    2. Betlehemi pusztán örvendetes hír van…
    3. Az Istennek szent angyala mennyből lejöve…
    4. Betlehemnek szép határán nagy fényesség támadott…
  4. István (december 26.) és János (december 27.) napi, általánosságban mondhatóan népnapi köszöntő: Rendszerint örüljünk, szentek vigadozva…, a végén recitatív köszöntővel.
  5. Regölés (december 26–30.). Motívumai: bőség- és szerelmi varázslás.
  6. Korbácsolás: az ősi egészségvarázslás maradványa Aprószentek ünnepén, december 28-án.
  7. Újévi köszöntő a középkori eredetű Szép kelet, szép nap, nincs benned homály… (ÉP 38.) ének helyi változatával és a Kétezertizenhat reggelére akik csak felvirradtunk köszöntővel. További: Újesztendő, vígságszerző, most kezd újulni…
  8. Vízkereszti csillagjárás (január 6.): 1840-ben már említi az egyházlátogatási jegyzőkönyv. Éneke 17. századi: Háromkirályok napját, országunk egy istápját… (ÉP 40.).
  9. Kánai menyegző (január közepén): az Az igaz Messiás már eljött… kezdetű ének, amelyet elsőként a Kájoni-kódexben jegyzett le névadója Csíksomlyón, 1671 előtt.
  10. Balázsjárás (február 3.): az iskolakultúra emléke, fiúk járták, dramatikus szokás. Perenye egyetlen intézménye a 18. század közepétől a plébánia megalapításáig, 1937-ig az iskola volt.
  11. Pirostojásozás: a gyermekek és a fiatalok húsvéthétfői játéka.
  12. Szent György napi (április 24.) köszöntő: Szent György napja ma vagyon, eldöcögtünk az úton…
  13. Pünkösdölés: egykor házról házra járta öt lány, a két recitatív-ütempáros dal (Elhozta az Isten piros Pünkösd napját… és Ácintos, pácintos, tarka tulipános…) végén feldobták a királykisasszonyt.

 

  1. A liturgia és a paraliturgia helyi népi kincsei  (középkor, 16–18. század, régi stílus)

ÉP: Az Éneklő Perenye füzetsorozat énekszámai.

  1. Szentháromság-olvasó (ÉP 127.):

a középkori vasárnapi hajnali zsolozsma egyik énekének és Padányi Bíró Márton veszprémi püspök Angyali Társaságnak Szövetsége […] Angyali Olvasója (1756) című könyvében megörökített imádságnak helyi változata, elnépiesedett formája három tizeddel. A záró fohász egy tropizált Ave Maria, amely a középkori kódexek, Pázmány Péter Imádságos könyve (1606) és Káldi György Biblia-fordítása (1636) nyelvezetét tükrözi: Üdvözlégy Mária, Atyaistennek leánya, Fiúistennek anyja, Szentlélek Isten mátkája, mennynek és földnek Királynéja, minden teremtett állatok asszonya, malaszttal teljes, az Úr van teveled… A szokás hajnali népzsolozsmának tekinthető. A vasárnapi mise előtt fél órával mondják a templomban az előimádkozó vezetésével.

  1. Éneklés a vasár- és ünnepnapi mise előtt az előénekes vezetésével:

e szokás lélektani hatása páratlan, mert felkészíti a közösséget a misére. Emellett megőrizte a környéken már kiveszett előénekesi funkciót. Az előénekes a barokk kori, 17–18. századi licenciátus (félpap, szárazpap, deák) intézménynek népi továbbélése. Énekkincse a hivatalos énekeskönyvben szereplő tételeknél sokkal gazdagabb repertoárból merít, ezáltal több helyi, értékes népének fennmaradásának záloga. Az énekek orgonakíséret nélkül hangoznak el, előadásmódjuk parlando és / vagy rubato, azaz beszédszerű és szabad.

  1. A Mindenszentek litániája perenyei dallamon (ÉP 94. és 135.):

a római liturgia egyetlen, az ókeresztény korból származó litániáját Perenye népe saját, népi gregorián dallamon énekli a Szent Vid-zarándoklaton Fűtelek és Kőszegszerdahely között, továbbá a Szent Vendel-körmeneten.

  1. Esőért könyörgő ének:

ma már nagyon ritka a néphagyományban. Perenyei változata: Mária, nemzetünk Vezércsillaga… (Kiadta: Ecclesia Agathæ 2011. 396–397. oldal; hangzó: CD 16; DVD 185a–c tétel.)

  1. Latin nyelvű népvesperás (ÉP 128.):

a hagyományos rend szerint öt (109. – a híres Dixit Dominus, 110., 111., 112., 113. és karácsonykor a 116.) zsoltárral és a Magnificattal énekelt esti zsolozsma. Dallama perenyei változatban énekelt gregorián zsoltártónus. A jelenlegi Magyarország területén – ismereteink szerint – Perenye temploma az egyetlen, ahol latinul énekelnek népvesperást. Évente kétszer hangzik el: a Szent Ágota-búcsú előestéjén és a Szent Vendel-körmenet (október 20-hoz legközelebbi vasárnap) nyitányaként.

  1. Jézuska-várás december 24-én:

Karácsony Szenteste a gyermekek előadják a templomban a perenyei betlehemest és a helybeli hagyományból közösen zengett adventi és karácsonyi népénekekkel várják Jézus születését.

  1. Szent Ágota védőszent tisztelete (február 5. és környékén):

Helyi népénekei a 18–19. századból (ÉP 51–53.):

  • Szűz virágnak, Ágotának zengjen énekünk…
  • Szent Ágota, piros rózsa, beillesz a koszorúba…
  • Áldunk, magasztalunk, szűz Szent Ágota…
  1. Passióéneklés virágvasárnap és nagypénteken (ÉP 81., 84):

helyi, népi gregorián dallamon éneklik a civilek virágvasárnap és nagypénteken.

  1. Lamentáció nagypénteken (ÉP 91.):

Jeremiás Siralmainak éneklése nagypénteken délután. A hivatalos zsolozsma része, perenyei népi gregorián dallamon.

  1. Nepomuki Szent János tisztelete május 16-án (ÉP 131–132.):

Az említett kápolna búcsúnapja: május 16. Körmenetben vonulnak a Szent Ágota-templomból. Saját énekek:

  • Dicsérjétek, tiszteljétek, ti keresztények…
  • Nepomuki hős Szent János…
  1. Szent Vendel-körmenet október 20-a táján (ÉP 133–139.):

Szent Vendel, a jószág védőszentje ünnepéhez, október 20-hoz legközelebb eső vasárnap délután tartják latin népvesperással, a Mindenszentek litániájával és a lorettói litániával, valamint a helyi Szent Vendel-énekekkel:

  • Szent Vendel, Isten szolgája…
  • Téged kérünk esedezve, irgalmas Isten…
  • Ékes virágszál, völgyek szép liljoma…
  1. Halottvirrasztó és halottas népénekek:

Perenye népe nem hagyta el ezt a lelkileg fontos, ókeresztény eredetű, igen ősi hagyományt, amikor 1968-ben felépült a temetői halottasház, hanem a Szent Ágota-templomban virraszt a temetés előtti este másfél órán keresztül. Az előénekes sajátos költői feladata: régi példák (Illyés: Soltári és Halottas énekek, Nagyszombat, 1693; Temetőkönyv, Szombathely, 1928) alapján maga írja a halott nevében, az elhunyt családi állapotának és foglalkozásának megfelelően a búcsúztatót. A verasztóban emellett 17–18. századból származó énekek is elhangoznak a fájdalmas rózsafüzérrel együtt:

  • Jaj, siralomra vált itt az öröm…: a 17. századi Eheu, quid homines sumus ének helyi változata!
  • Ó, keserves jajszó, mindnyájan meghalunk…: első kiadása: Kájoni János: Cantionale Catholicum, Csíksomlyó, 1676. (!)
  •  Napja Isten haragjának…: a gyászmise 13. századi (!) szekvenciájának (Dies irae, dies illa…) helyi változata, gregorián eredetű dallamon.
  • Kegyes Jézus, a nagy napon, midőn jössz ítéletre…: a Napja Isten haragjának… szekvencia erősen átírt változata.
  • Seregeknek Szent Istene…: szövegének eredete: Kájoni János: Cantionale Catholicum, Csíksomlyó, 1676. Dallama 16. századi.
  • Hosszú betegségem már elérte végét…: búcsúzó ének kétféle dallamváltozatban. Az egyik melódia a 17. századból származik.
  • Élet és boldogság, mily hamar enyésztek…: búcsúzó ének.
  • Évek óta éltem özvegy életemet…: búcsúzó ének.
  • Szomorú özvegységemnek véghatárára értem…: búcsúzó ének.
  • Halld, immár, végbúcsúm, világi hiúság…: búcsúzó ének.
  • Irgalomnak Szent Atyja, híveidnek (bús özvegyek) oltalma…
  • Hintsetek a koporsóra virágot és könnyeket…: gyermek felett, dallama 18. századi melódia helyi variánsa.
  • Égnek s földnek Alkotója, könyörgésünk hozzád száll…
  • A koporsó gyászölében megholt híved elpihen…
  • Reám nézve a föld ölén már minden elenyészett…
  • Öltözzetek gyászruhába Oltáregylet / Rózsafüzér beliek…
  • Ó, egeknek Királynéja, holtjaidnak nagy a kínja…: szövegében a Köpönyeges Mária késő középkori ikonográfiai típust énekli meg.
  • Boldogságos Szűz Mária, szerelmes édesanyám…
  • Ó, ember, tekintsd csak, mi a földi élet…
  • Nyiss eget jajszavainkra, Isten Anyja, Mária…
  • Ments meg engem, Uram, az örök haláltól… (a Libera me responsorium helyi változata)
  • Bevégeztem földi pályám…
  • Béke veled, jó édesanya…
  • Jézus az én reményem…
  • Mulandó földi életünk, napok, évek messze szállnak…
  • Ő nem halt meg, csak alszik… (Bach-koráldallam)
  • Ó, nagy Isten, árváknak Atyja…
  • Ó, megváltó, kegyes Jézus, vedd be könyörgésünket… (gyászmise kezdetére)
  • Tekints, Uram, kérésünkre… (gyászmisén felajánlásra)
  • Ó, áldott Jézus, Istennek Fia… (gyászmisén, Úrfelmutatás után)
  • Itt van a test, Krisztus Teste… (gyászmisén áldoztatásra)
  • Drága Jézus, amíg éltem…
  • E gyászos udvarba…
  • Elfáradtam, megpihenni hozzád szállok, Istenem…
  • Élőknek, holtaknak Ura, kegyes Atyánk…
  • Fájdalmunk a veszteségen…
  • Indulok síromba…
  • Jaj, szomorú, siralmas szó…
  • Jézusomnak kegyelméből már elértem végemet…
  • Két angyalt ád…
  • Leánybarátnőim, koporsómhoz jertek…
  • Mily nagy gyászban…
  • Nyugodjatok békességben Istenben elhunyt hívek…
  • Ó, égnek s földnek Ura…
  • Ó, nézz egekből, Jézusunk…
  • Sötét koporsóba…
  • Szomorú udvar ez…

 

  1. A fogadalmi, gyalogos Szent Vid-zarándoklat

Perenye népét 1849 őszén erős korelajárvány tizedelte meg. A helybeliek megfogadták: minden esztendőben Fájdalmas Szűz Mária ünnepe (szeptember 15-e, a gencsi Szentkút-kegyhely egyik búcsúnapja) utáni 2. vasárnap – az utóbbi 16 esztendőben szeptember utolsó vasárnapján – gyalog elzarándokolnak Velem Szent Vid-kápolnájába. Ez a búcsújárás Perenye legsajátosabb, egyedi ünnepe. Útvonala: Perenye–Fűtelek–Kőszegszerdahely–Velem–Szent Vid-kápolna. A fogadalmi zarándoklat az elmúlt 166 esztendő során egyszer sem maradt el. Közben helybeli Mária-énekek, vagy országosan ismert énekek itteni változatai hangoznak el, pl.:

  1. Isten Anyja, Szűz Mária így szól mihozzánk…
  2. Mindenszentek litániája gregorián népi dallamon, hajlítással teli, helyi változatban. Lásd: ÉP 94.
  3. Egek Királynéja, Mária segíts… (litániázó formában)
  4. Köszönteni megyünk, ó, Mária…
  5. Kesergő magyarok csendes vigassága…
  6. Jertek víg örömmel Szűz Máriához…
  7. Szent Vid mártír koszorúval övezve vagy mennyekben…
  8. Isten veled, szent hely, Isten veled szent kép…

Az elmúlt 4 esztendőben a Perenyei kéziratos énekeskönyv (1855–) több tételét felújítottuk, pl.

  1. Jertek köszönteni a Szűz Máriát…
  2. Kegyelemnek édesanyja, Mária…
  3. Urunk Jézus Szülője, kegyes felnevelője, Mária… (jó időért)
  4. Köszönteni jöttünk, szép Szűz Mária…
  5. Ó, Mária, kinyílt virág…
  6. Kössünk szép koszorút Szűz Máriának… és szövegváltozatai
  7. Szentolvasót elvégeztük…
  8. Üdvözlégy, Mária, tiszta szent szűz […], ékes virágszál, kit Szent Anna szült…

 

  1. Népénekek az egyházi évre – helyi szöveg- és dallamváltozatban

Az Éneklő Perenye (továbbiakban: ÉP) kiadványsorozat (ISBN 978-963-88171-0-5) első 4 kötete jelent meg 2008–2013 között. A benne található 139 ének méltó arra, hogy a Perenyei Értéktár része legyen.

Közülük kiemelkedő tételek az alábbi tételek. Ennek oka: többségük a magyar népénekkultúra legrégibb, 16–17. századi történeti rétegéből származik, valamint országosan ismert népénekek Perenyében saját dallamváltozatban élnek. Az alábbi énekek szöveg- és dallamforrása, éneklésének alkalma az énekek előtti magyarázatban olvasható az Éneklő Perenye (ÉP) kiadvány-sorozatban:

Advent:

  1. Hozzád emelem… (ÉP 1.)
  2. Harmatozzatok, égi magasok… (ÉP 2.)
  3. Ím, az Úrnak szívrázó szózata… (ÉP 3.)
  4. Ó, jöjj, ó, jöjj, Üdvözítő… (ÉP 4.)
  5. E világot Ádám, hogy elveszté… (ÉP 5.)
  6. Ó, fényességes szép Hajnal… (ÉP 7.)
  7. Gábriel angyal küldetett Atyaistentől… (ÉP 8.)
  8. Menj el sietséggel, arkangyal Gábriel… (ÉP 9.)
  9. Üdvözlégy, Szent Szűz, teljes malaszttal… (ÉP 10.)
  10. Mennyből alászállott… (ÉP 11.)
  11. Szállj a földre szárnyat öltve, Gábor angyalom… (ÉP 13.)
  12. Ím, a hajnal, jön az angyal… (ÉP 15.)

Karácsony (december 25-e és nyolcada):

  1. Csordapásztorok (ÉP 18.)
  2. Pásztorok, keljünk fel… (ÉP 19.)
  3. Az Istennek szent angyala mennyből lejöve… (ÉP 20.)
  4. Betlehemnek szép határán… (ÉP 21.)
  5. Krisztus Jézus született, örvendezzünk… (ÉP 23.)
  6. Betlehemi pusztán örvendetes hír van… (ÉP 25.)
  7. Ó, boldog Betlehem, áldások városa… (ÉP 28.)

Újév (január 1.):

  1. Ó, szép Jézus, ez új esztendőben… (ÉP 37.)
  2. Szép kelet, szép nap… (ÉP 38.)

Vízkereszt (január 6.):

  1. Háromkirályok napját… (ÉP 40.)
  2. A három bölcs király… (ÉP 41.)
  3. Üstökös jár a kék égen… (ÉP 43.)
  4. Az égen szép csillag fénylik… (ÉP 44.)
  5. Tizenketted éves korba… (ÉP 45.)
  6. Víg menyegző volt Kánában… (ÉP 46.)

Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.):

  1. Ki negyven nap előtt üdvösségünkre… (ÉP 48/b)

Szent Balázs (február 3.):

  1. Jöjjetek, hív lelkek, Szent Balázst köszöntsük… (ÉP 50.)

Nagyböjt:

  1. Mi gyarló emberek… (ÉP 54.)
  2. Jézus szenvedéséről, bűnösök, emlékezzünk… (ÉP 56.)
  3. Jertek áldozatra, hív keresztények… (ÉP 57.)
  4. Bűnös lélek, sírj, ó, kérlek… (ÉP 58.)
  5. Keresztények, sírjatok… (hajlításokkal: ÉP 64.)
  6. Királyi zászlók lobognak… (ÉP 65.)
  7. Előttünk tündöklik Jézus keresztje… (ÉP 66.)
  8. Zengjen szívünk méltó hálát… (ÉP 68.)
  9. Keseregjünk az egekkel… (ÉP 70.)
  10. Álla a keserves Anya… (ÉP 72.)
  11. Gyászba borult Isten csillagvára… (ÉP 73.)
  12. Bíborpiros szép rózsa nyílik a Golgotán… (ÉP 74.)
  13. Gloria, laus et honor… (ÉP 80.)
  14. Virágzik már a pálmafa… (ÉP 82.)
  15. Én nemzeten, zsidó népem… (ÉP 85.)
  16. Az Atyának egy Fia, Isten-ember értünk… (ÉP 86.)
  17. Arany Miatyánk (ÉP 92.)

Húsvét:

  1. Feltámadt Krisztus e napon… (ÉP 96.)
  2. Üdvözítőnk feltámadott… (ÉP 97.)
  3. Fénylik Jézus diadala… (ÉP 98.)
  4. Feltámadt dicsőségesen Istennek Szent Fia… (ÉP 99.)
  5. Feltámadott az Úr, feltámadott az Úr, örvendezzünk… (ÉP 100.)
  6. Tündöklik ma Krisztus diadala… (ÉP 102.)
  7. Mit jelent a fény Jézus sírjánál? (ÉP 103.)
  8. Mennynek Királyné Asszonya… (ÉP 108.)

Pünkösd:

  1. Teremtő Lélek, szállj miránk… (ÉP 110.)
  2. Jöjj, Szentlélek Úristen… (ÉP 111.)
  3. Jöjj kebelem hajlékába, Bölcsesség Lelke… (ÉP 112.)

Szentháromság vasárnapja:

  1. Szentháromság, te, kinek titka nagy… (ÉP 115.)
  2. Szentháromságnak az én életemet… (ÉP 116.)
  3. Csodálatos Szentháromság… (ÉP 117.)

Úrnapja, Oltáriszentség-énekek:

  1. Ó, ki ez oltáron kenyér színe alatt… (ÉP 119.)
  2. Üdvözlégy, Krisztusnak drága szent teste… (ÉP 120. – helyi dallammal!)
  3. Szép jeles nap, fényes Úrnap… (ÉP 121.)
  4. A mennyei vőlegénynek… (ÉP 122.)
  5. Az Úr, aki trónol ott az égben… (ÉP 123.)

 

  1. Népdalok

Perenyében az utóbbi évtizedekben Hittaller Gyula táncos ápolta a néphagyományt.

1992-től énekelt az asszonyokból álló Bokréta Népdalkör Bejczi Józsefné Hittaller Anna vezetésével.

A Perenyei Férfi Népdalkör 2001 óta gazdagította a község kultúráját.

A Perenyei Hagyományőrző Egyesület 2014-től dolgozik Hollósi László elnökletével, és öregbíti Perenye hírnevét.

 

Gyermekjátékdalok, altatók, kiszámolók – a népzene legarchaikusabb rétegéből:

  1. Apacuka, fundaluka…
  2. Csibe-csibe, hogy…
  3. Ecc, pecc, kimehetsz…
  4. Elvesztettem zsebkendőmet, szidott anyám érte…
  5. Erzsébet asszony kéreti lányát…
  6. Hejáj, baba…
  7. Kele-kele fűzfa, Mogyoróssi Miska…
  8. Lementem a pincébe vajat csipegetni…
  9. Tente baba, tente…
  10. Úton megy a tipe-topa…

 

Népdalok, párosítók, summás dalok:

  1. A bakonyi zöld erdőbe születtem…
  2. Alma a fa alatt, nyári piros alma…
  3. Álmos vagyok, az éjjel nem aludtam…
  4. Ángyom sütött rétest…
  5. Apám-uram adjon Isten jó estét…, Ha bemegyek a göndörösi csárdába…, Göndörösi csárda előtt van egy fa… (summás dalfüzér)
  6. Apró szeme van a kukoricának…
  7. Búza, búza, de szép tábla búza…
  8. De szeretnék hajnalcsillag lenni…
  9. Dombon van a Sárinak a lalkása…
  10. Duna parton van egy malom…
  11. Egye meg a fene ezt a világot…
  12. El kéne indulni, meg kell házasodni…
  13. Elmennék én tihozzátok estére…
  14. Én vagyok a fűteleki kisbéres…
  15. Erre alá dörög az ég alja…
  16. Esik eső, szép csendesen csepereg.. (Rózsa Sándor)
  17. Ez a kislány papucsot varratott…    
  18. Ezért a legényért nem adnék egy krajcárt…
  19. Fekete zsindelyes, fekete zsindelyes a perenyei bíró háza…
  20. Ha bemegyek a bableves csárdába…
  21. Ha legény vagy, gyere velem kaszálni…
  22. Hej, bereki, bereki…
  23. Hej, Vargáné káposztát főz…
  24. Horváth Vendel házába…
  25. Iszik a betyár a csapon…
  26. Itt van az ősz, Dömötör nap közeledik…
  27. Jaj, de boldog kislány voltam, míg szeretni nem tudtam…
  28. Jaj, de sokat arattam a nyáron…                  
  29. Játszik a szél, sej, de játszik a szél a Balaton vizébe…
  30. Józsi bácsi órája… (summás dal)
  31. Kék a kökény, zöld a petrezselyem…
  32. Kék szivárvány koszorúzza az eget…         
  33. Két út van előttem, melyiken induljak…?
  34. Ki vagyok én, ki vagyok én, perenyei nyalka legény…
  35. Kihajtom a libám a rétre…
  36. Kiskertembe’ jártam virágok között…
  37. Kislány, kislány, perenyei kislány…
  38. Látod, babám, azt a tearózsát… (Benne: Perenyei egyenes utcába…)      
  39. Még azt mondják, így se jó, úgy se jó…      
  40. Megérett a piros alma, le kellene szedni…
  41. Mikor mentem a borospince felé, még az üvegek is sírtak…
  42. Nád a házam teteje…
  43. Nagypénteken jöttem én a világra…           
  44. Nem messze van ide Kismargita…
  45. Páros csillag ritkán ragyog az égen…
  46. Perenyébe négy úton kell bemenni…          
  47. Perenyei dorázs mácsik…
  48. Perenyei kislányok, de árvák a szegények…
  49. Perenyei templom tornya ide látszik…        
  50. Perenyei utca ligetes, ligetes…
  51. Pista bácsi, de göndör a maga bajusza…     
  52. Rezgő rezeda hullajtja a levelet…               
  53. Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs…
  54. Rozmaringgal lakott jól a tehenem…          
  55. Rozmaringnak csak az a szokása…             
  56. Rózsa, rózsa, labdarózsa levele…
  57. Rózsa, rózsa, százlevelű rózsa…
  58. Sej, a főutcán végigmenni nem merek…
  59. Simedli, sámedli…
  60. Szagos a rozmaring, szagos a rozmaring, földre hajlik az ága…
  61. Temető kapuja sarkig ki van tárva…
  62. Tizenhárom fodor van a szoknyámon…
  63. Túlsó sor, az alsó sor, az innenső soron esik az eső… 
  64. Túr a disznó, túr a mocsárszélen…
  65. Végig mentem a perenyei főutcán…
  66. Virágszál, virágszál, nincs szebb élet a parasztnál…
  67. Zöld erdőbe, seje-haj, zöld erdőbe de magos a juharfa…
  68. Zöld erdőben terem a mérges kígyó…

Lakodalomban:

  1. Már te többet koszorúslány soha lehetsz…

Reguta-énekek, katonadalok – főként az I. világháború idejéből:

  1. A kőszegi koronára rászállott egy gólya…
  2. A kőszegi sorozóra süt a nap…
  3. Barna menyecske, mit ér a te életed… (Galíciába…)
  4. Cifra szűröm Veszprémbe…
  5. Dimben van a, dombon van a szombathelyi kaszárnya…
  6. Édesanyám azt a szál rozmaringot…
  7. Elmegyek az ácshoz fejfát csináltatni…
  8. Esik az eső, ázik a heveder…
  9. Esteledik a faluba’, haza kéne menni…
  10. Ezer öles a perenyei utca…    
  11. Ezt a kislányt még akkor megszerettem…
  12. Fecském, fecském, édes fecském…
  13. Fekete gőzösnek sárga a belseje…
  14. Ferenc Jóska édesapám…
  15. Ha felmegyek a csárdába, rácsapok az asztalra…
  16. Ha fölmegyek a tiroli hegyekbe… (doberdói harctér változata)
  17. Haja, haja, kukorica haja…
  18. Hideg szél fúj, édesanyám, adja ki a kendőm…
  19. Huszár vagyok, kedves hazám, az is maradok…
  20. Huszár vagyok, kedves rózsám, az is maradok… (Gyöngyösbokrétában, 1932–1938)
  21. Jaj, de búsan süt az őszi nap sugára… (Arad, 1849. október 6.)
  22. Kedves édesanyám, ha fel akarsz keresni, Románia hegyaljába gyere ki…
  23. Kimegyek a doberdói harctérre… (dallamvariáns)
  24. Kiskertembe magos sóska…
  25. Mariskám kapuja sárgára van festve…
  26. Márványkőből van a, márványkőből van az édesanyám keresztje…
  27. Megizentem a bírónak…
  28. Megy a nap lefelé…
  29. Őrmester úr fekete subája…
  30. Páros csillag ritkán ragyog az égen…
  31. Perenyei alsó faluvégen…
  32. Perenyei, perenyei poros utca…
  33. Sej, Szerbiába’ megfújják a trombitát…
  34. Sírt az anyám, mikor reggel fölkeltem…
  35. Széles a Piave vize…
  36. Szombathelyi nagy kaszárnya kővel van kirakva…
  37. Szombathelyi vasútállomáson…
  38. Tábortűznél levelemet írom…
  39. Tisza partján elaludtam…

Vígballada:

  1. Egyszer egy királyfi mit gondolt magába…

Új balladák:

  1. Hallottátok, Perenyében mi történt…? (Neisz Pista története)
  2. Hallottátok, Kőszegcákon mi történt…? (Strokai Géza története)

Kortesdalok (1900 körül):

  1. Éhen Gyula asztfaltművész…
  2. Csekonics Iván a szamarát vezeti…

 

  1. Archaikus népi imádságok

Családi tűzhelynél továbbadott, késő középkori eredetű népi szövegek.

Kiadott formában (ÉP 93.):

  1. Názáretbeli Jézus, zsidóknak királya…
  2. Én lefekszem én ágyamba…
  3. A mi házunk négyszögletes…
  4. Ma van péntek…

                        További példák (pl. Fehér rózsa Mária) hallhatók:

Ecclesia Agathæ DVD 258a–268. tétel.

 


Perenye – fűteleki uradalom

 

A FŰTELEKI URADALOM emlékei:

  1. Fűteleki nyárfasor
  2. Énekes örökség, mint: „Rozmaringgal lakott jól a tehenem…”
  3. Kastélykert, mint természeti örökség
  4. Épített örökség emlékei:
    1. A magtár épülete Fűteleken:

Perenye külterületéhez tartozik az egykori Fűtelek-major. A magtár mára már ritka műemléknek számíthat.

  1. Oroszlán szobor (vízköpő): a Perenye külterületéhez tartozó Fűtelek-major lebontott kastélyának parkjából származó oroszlán-szobor, eredeti funkciója szerint vízköpő, amely ma a perenyei Aranyhíd Óvoda udvarán található.

 

Perenye – fogadalmi zarándoklatszent vid-kápolnához

 

A fogadalmi, gyalogos Szent Vid-zarándoklat

Perenye népét 1849 őszén erős korelajárvány tizedelte meg. A helybeliek megfogadták: minden esztendőben Fájdalmas Szűz Mária ünnepe (szeptember 15-e, a gencsi Szentkút-kegyhely egyik búcsúnapja) utáni 2. vasárnap – az utóbbi 16 esztendőben szeptember utolsó vasárnapján – gyalog elzarándokolnak Velem Szent Vid-kápolnájába. Ez a búcsújárás Perenye legsajátosabb, egyedi ünnepe. Útvonala: Perenye–Fűtelek–Kőszegszerdahely–Velem–Szent Vid-kápolna.

Énekes emlékek:

A fogadalmi zarándoklat az elmúlt 166 esztendő során egyszer sem maradt el. Közben helybeli Mária-énekek, vagy országosan ismert énekek itteni változatai hangoznak el, pl.:

  1. Isten Anyja, Szűz Mária így szól mihozzánk…
  2. Mindenszentek litániája gregorián népi dallamon, hajlítással teli, helyi változatban. Lásd: ÉP 94.
  3. Egek Királynéja, Mária segíts… (litániázó formában)
  4. Köszönteni megyünk, ó, Mária…
  5. Kesergő magyarok csendes vigassága…
  6. Jertek víg örömmel Szűz Máriához…
  7. Szent Vid mártír koszorúval övezve vagy mennyekben…
  8. Isten veled, szent hely, Isten veled szent kép…

Az elmúlt 4 esztendőben a Perenyei kéziratos énekeskönyv (1855–) több tételét felújítottuk, pl.

  1. Jertek köszönteni a Szűz Máriát…
  2. Kegyelemnek édesanyja, Mária…
  3. Urunk Jézus Szülője, kegyes felnevelője, Mária… (jó időért)
  4. Köszönteni jöttünk, szép Szűz Mária…
  5. Ó, Mária, kinyílt virág…
  6. Kössünk szép koszorút Szűz Máriának… és szövegváltozatai
  7. Szentolvasót elvégeztük…
  8. Üdvözlégy, Mária, tiszta szent szűz […], ékes virágszál, kit Szent Anna szült…

Szakrális kisemlék:

  • Korelakereszt: az 1849-es korelajárvány áldozatainak sírkeresztjéből öntötték, ma a temetőbe vezető út bejáratánál látható.

„Lenke néni: az utolsó megmentett kőkereszt, ami egykor a kolera áldozatául esett perenyei fejfája volt.!

 

 




« Vissza az előző oldalra!

Önkormányzat Perenye - Magyar